Destruktív vállalkozói magatartás II. rész - A túlgondolás
2020-ban járunk. Ekkor kb. 3,5 éve voltam vállalkozó. A korábbi bejegyzésekben ezzel kapcsolatban már sok részletet megosztottam, de annak aki most kapcsolódott be a követésbe, röviden elmondom, hogy ekkor nagyjából hogyan nézett ki a SocialWings.
Pontosan nem tudnám megmondani, de szerintem nagyjából 12-13 ügyfelem lehetett, akik fix havi szolgáltatást vettek igénybe Meta és Google hirdetéskezelés formájában. Ezen kívül minden hónapban volt néhány kisebb-nagyobb grafikai munka vagy webfejlesztés. Ennek megfelelően 2-3 alvállalkozóval dolgoztam együtt rendszeresen és volt egy napi 4 órás asszisztens szerűségem, aki besegített a projektet managelésében. Azért írom, hogy asszisztens szerűség, mert nem igazán volt meghatározott munkaköre. Utólag visszatekintve egy nagy kudarc volt az alkalmazása, de sokat tanultam belőle. Erről majd részletesebben máskor.
2020 környékén már egy ideje gondolkodtam azon, hogy jó lenne szintet lépni jogilag is és Egyéni Vállalkozásból Kft.-re váltani. Pontosan nem tudom miért akartam ezt meglépni, csak egy érzetem volt, hogy szüksége van a SocialWings brandnek egy komolyabb jogi formára. A bevételeim már majdnem indokolták, hogy váltsak, de azért még nem szorult annyira a hurok a nyakam körül, hogy muszáj legyen.
Ebben az időben még úgy vállalkoztam és emberileg is úgy működtem, hogy mindent meg akartam tervezni az első lépéstől az utolsóig. Ha nem láttam teljesen tisztán előre, hogy mi hogyan fog történni, milyen lépés következik mi után, mi mennyibe fog kerülni és mi lesz az egésznek a kimenetele, akkor inkább bele sem vágtam.
Csak utólag vettem észre, hogy ez a fajta gondolkodás mennyire tökéletes kifogást jelentett szinten mindenre, amit igazából nem mertem vagy nem akartam megcsinálni. Órákat, napokat, heteket, sőt bizonyos esetekben hónapokat is eltöltöttem azzal, hogy egyes dolgokat, szolgáltatásokat, stratégiákat teendőket tervezgettem. A, B, C és D szcenáriókat vázoltam fel. Mindenen lehetséges forgatókönyvet alaposan átgondoltam a legoptimistábbtól a legpesszimistábbig. Majd pedig az esetek nagy részében a lehetséges túl nagy kockázat vagy az előre meg nem határozható szükséges teendők, kiadások stb. miatt nem vágtam bele. Vagy még rosszabb volt, amikor mégis belevágtam, de igazából nem csináltam semmi, csak “maszatoltam”, majd pár héttel később sikertelennek nyilvánítva a projektet abbahagytam.
Ilyen volt Kft alapítása is. Szerintem a könyvelőm már a pokolba kívánt, mert folyton küldtem neki a kéréseimet, hogy mit és hogyan számoljon ki, azzal kapcsolatban, hogy mi mennyibe kerül majd, ha ez meg az történik. És ezek miatt mindig arra a következtetésre jutottam, hogy ez egyrészt túl drága lenne és alig maradna valami profit nálam, másrészt bosszantott, hogy az addigi KATA-s havi 50.000 Ft helyett legalább a háromszorosát kellene befizetnem adóként. Nem beszélve arról, hogy egy Kft-nek a könyvelése és az eseti jogi költségei is drágábbak.
Folyton attól rettegtem, hogy mi lesz, ha létrehozom a Kft.-t és elmegy 1-2 ügyfél. Akkor nem tudom majd fenntartani. Vagy, ha nem jönnek majd új ügyfelek, akkor épphogy csak vegetálni lesz elég a mostani bevétel.
Végül az áttörést egy olyan ügyféllel történő sikeres tárgyalás hozta meg, ahol már ciki lett volna a szerződésre azt írni, hogy Steindl Máté EV. Már jóval a találkozó előtt, már amikor kilátásba került a megállapodás lehetősége megfogadtam, hogy ha ez összejön, akkor azonnal megalapítom a Kft.-t.
A találkozó jól sikerült és mindenben meg tudtunk állapodni, így már aznap jeleztem a könyvelőnek és a jogásznak, hogy készítsék elő a papírokat. Így már az anyagiak miatt sem aggódtam annyira, mert tudtam, hogy ez a havi rendszeres megbízás hoz majd annyit a konyhára, hogy a Kft. havi fenntartási költségeit fedezze.
Csak egy gond volt, de ezt akkor még nem láttam előre, mert elvakított az ügyfél megszerzésének öröme, a szintlépés tudata és az, hogy túlságosan a jelenre és a nagyon rövid távú jövőre fókuszáltam. Értsd úgy, hogy a következő 1 hónapra.
A gondot, ami kihatott a következő 1,5 év fejlődési ütemére, az jelentette, hogy ennél az új ügyfélnél megint én csináltam mindent. Én fotóztam, én posztoltam öt social média felületre és én kezeltem a hirdetéseket. De miért? Merülhet fel benned a jogos kérdés.
Azért, kedves vállalkozótársam, mert nem tudtam magasabb árakat érvényesíteni a megállapodáskor. Nagyon akartam az ügyfelet és ezért lenyomtam a saját munkámnak a díjazását azt remélve, hogy a referenciák és a személyem láttán nem fogják azt gondolni, hogy azért olcsó a szolgáltatás, mert gagyi. Ez be is jött, csak hát saját magamat gáncsoltam el vele. Így sajnos már nem jött volna ki a matek, ha valakinek ki akarom szervezni valamelyik feladatot.
Aztán ennek is lett megoldása, de ezt majd egy külön bejegyzésben kifejtem.
Érdekes módon a Kft. ezt követően zéró anyagi nyomással járt. Eltelt 4-5 hónap és azt vettem észre, hogy meg sem éreztem a változást. Azt kívántam bárcsak előbb cselekedtem volna.
Én hiszek az energiák áramlásában és úgy gondolom, hogy amíg a KATA adózás éves maximum 12 milliós forintos bevétel korlátja ott volt előttem, addig bármit is tettem volna sem tudok annyi ügyfelet összegyűjteni, akikkel ezt túllépjük annak érdekében, hogy még a Kft. megalapítása előtt termeljenek annyi bevételt, ami elég a havi járulékokra.
Viszont, ahogy a Kft. életre kelt, úgy energetikailag is kinyílt a kapu és annak a lehetősége, hogy ne korlátozódjon a bevételem havi 1 millió forintra. Ennek megfelelően szinte minden hónapban lett is egy új ügyfél, akiknek köszönhetően a Kft. első évében a bevétel majdnem az EV határának a duplája lett.
A lényeg az, amit megtanultam ebből az egész szituációból, hogy nem lehet (legalábbis én nem tudok) sem úgy élni, sem vállalkozni, hogy minden apró lépést és mozzanatot előre megtervezek. Egyszerűen nem így működik. Mindig lesz valami, aminek hatására újra kell gondolni a forgatókönyvet. Időközben megváltozhat a saját értékrended, a gazdasági helyzet, a piaci igények, az adózás, az egészségi állapotod és még vagy egy tucat olyan dolog, amire nem feltétlenül van ráhatásod.
Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenbe ész nélkül bele kell ugrani lesz, ami lesz alapon. Fontos, hogy tervezz és mérlegelj. Ha pedig úgy látod, hogy a terved jó lehet és közelebb visz a céljaidhoz, akkor bele kell vágni.
A lényeg, hogy rugalmasan kezeld a változó környezet hatásait és készülj fel arra, hogy néha újra kell majd tervezned bizonyos részeit az útnak.
Ha megosztanád a gondolataidat, vagy kérdeznél tőlem, akkor bátran tedd meg alább a komment szekcióban 👇🏼
Ahol még kapcsolódhatunk
Ha még nem iratkoztál fel, kattints ide és győződj meg róla mit adhatnak neked az írásaim.